Problémás finanszírozás
fordította:Koros-Fekete Sándor 2001. október 04. 17:06, utolsó frissítés: 17:06
Az RMDSZ kettõs finanszírozása magára vonta a Számvevõszék figyelmét is. Az 1996-os általános választásokról szóló jelentésében a Számvevõszék megállapítja, hogy a Szövetség kétféle anyagi forrással rendelkezett, a kormány fõtitkárságának közvetítésével. Tárgyszerûen: az 1996 májusa és decembere között eltelt idõszakban az RMDSZ 241,4 millió lejt kasszírozott, mint "a magyar kisebbséghez tartozó közösségi szervezet", valamint 403,6 millió lejt politikai párti minõségében, "ami nem áll fenn", állapítja meg a jelentés. Egy nagyon érdekes megjegyzés vonatkozik a nevezett dokumentumban arra tényre, hogy "a politikai pártok törvényének egyes rendelkezéseit az állami költségvetésbõl folyósított támogatásokra nézve tévesen értelmezték úgy a kormány fõtitkárságának szakemberei, mint a nevezett közösségi szervezet".
A szóbanforgó ellenõrzés egyetlen eredménye azonban, meglepõ módon, csak az RMDSZ javát szolgálta. 1997 márciusában a "koalíciós" kormány, amelyben a Szövetség is részt vett, törvényesítette az elõzõ évi pénzügyi manõvert, figyelmen kívül hagyva a Számvevõszék szakvéleményét.
Azok az anyagi alapok, amelyekhez az RMDSZ a 2000. választási évben hozzájutott, ugyancsak tárgyát képezték a Számvevõszék ellenõrzésének. Több mint két héten keresztül bogarászták a felügyelõk a Szövetség pénzügyi könyvvitelét. Ezúttal semmi kihágás nem történt. Sõt, a jelentés rámutat, hogy a Szövetség még csak azzal a jogával sem élt, hogy külföldi pénzekhez jusson. Egyes Számvevõszéken belüli források azonban hangot adnak egy olyan elképzelésnek -- ami egyelõre puszta spekuláció --, miszerint a helyzetet nem lehet ennyire egyértelmûen megítélni. A szóbanforgó források szerint a jelenlegi szabályozás számos kiskaput hagy, amelyeken bizonyos anyagi alapok úgy juthatnak be egy párt kincstárába, hogy a valódi adományozó nem kényszerül kilétének felfedésére. Attól függetlenül, hogy elhisszük vagy nem, amit a Szövetség becsületszóra állít, egy dolog biztos: a törvényen javítani lehet és kell.
A román politikai rétegnek nincs többé szüksége etnikai "pártokra"
Ion Predescu (SZDP): "Nincs szükségünk ilyesmire"
Ion Predescu SZDP-s szenátor, a jogi bizottság titkára, meglehetõsen egyértelmû álláspontot képvisel arra nézve, hogy az etnikai pártok továbbra is fennmaradjanak-e a politikai szférában. "Nincs szükségünk ilyesmire. Ez egy ostoba konjunktúra, amelyet õk kihasználnak, fõképpen az RMDSZ. Valósággal ördögiek azáltal, hogy folyton egyik jogot a másik után kérik. Nem ismernek mértéket, sem határokat, és nincs bõr a képükön. Miért ne nevezzük nevén a dolgokat?" Predescu ennek ellenére egyetért azzal, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szervezetei részt vehessenek a választásokon, "de nem volna szabad politikai pártokba tömörüljenek ugyanolyan alapon, mivel ezáltal kettõs képviseletük lenne". "Mi 1996-ban megvontuk tõlük az állami szubvenciót, de jött a Ciorbea-kormány és megadta nekik a kettõs finanszírozást."
Az ellenzék nem tartja törvényesnek az etnikai pártok létét
Ovidiu Drăgănescu NLP-s képviselõ beismeri, hogy "az RMDSZ esetleges megszûnése leginkább a liberálisoknak kedvezne, hiszen sok magyar származású állampolgár gondolkodik liberális módon". Drăgănescu véleménye szerint "idõvel a kisebbségi jogokat európai szinten fogják biztosítani és az etnikai pártok jelentõsége magától csökkenni fog". A liberális képviselõ rámutatott, hogy az effajta politikai alakulatok tevékenysége adott pillanatban "károsnak" bizonyulhat, mivel "egyre többet fognak követelni". "Megtörténhet, hogy több jogot fognak kérni a kisebbségek számára, mint amennyit a többség számára. Az etnikai pártok egyébként nagyon jó eszközt jelentenek arra nézve, hogy valaki a parlamentbe és adminisztratív tisztségbe jusson", mondja Drăgănescu. Emil Boc képviselõ is egyetért kollégájával: "Az etnikai pártok létét politológiai szempontból senki sem támogatja sem az EU-ban, sem Romániában, adminisztratív intézkedésekkel azonban nem lehet megoldani ezt a helyzetet", mondja.
Az NRP kitartóan viseli az etnikai pártok nyílt ellenfelének címkéjét. Corneliu Ciontu képviselõ emlékeztet arra, hogy "mi kezdettõl fogva úgy gondoltuk, hogy a román politikai életben nincs szükség ilyen típusú pártokra". "Bebizonyosodott például, hogy az RMDSZ jelenléte nem volt jó hatással a román társadalom egészére nézve. Õk a saját érdekeiket tartják szem elõtt." Ciontu úgy véli, a kisebbség-többség ellentétre alapozó pártok interetnikus feszültségek tûzfészkeivé válhatnak. "Egyébként a létezésüknek nincs alapja, mivel mégcsak doktrínával sem rendelkeznek. Melyik az RMDSZ doktrínája?" -- teszi fel a költõi kérdést az NRP képviselõje.
A szomszédok és a kisebbségek
Az etnikai pártok helyzete a Romániát övezõ politikai zónában lényegbevágó különbségeket mutat. A legszélsõségesebb hozzáállást Bulgária képviseli, amelynek alkotmánya szigorúan tiltja az etnikai pártok mûködését. Ez a kitétel mindazonáltal nem akadályozta meg az etnikai pártok létrejöttét -- igaz, egy ebbõl a szempontból "semleges" név alatt. Ezt a megoldást csakhamar magáévá tette a török kisebbség.
A Moldovai Köztársaságban, a 2001-es választások alkalmával az etnikai kisebbségek úgy döntöttek, hogy tömbbe tömörülnek a Ravnopravije (Jogegyenlõség) Mozgalom égisze alatt. A romániai etnikai pártok helyzetével majdnem megegyezõ állapotokat csak Szlovákiában találunk.